Címlap ›

Írások az imáról II.

in

   A kérő imádság

  Miért olyan nehéz engednünk, hogy az evangélium átjárja az életünket? Miért imádkozunk úgy, mint a pogányok, akik azt gondolták, hogy meg kell győzniük az istenséget, jóra kell hangolniuk maguk iránt?

  A keresztény ima nem azt jelenti, hogy megmondjuk Istennek, mit kell tennie. Nem szabad azt gondolnunk, hogy mi jobban tudjuk, mint ő, hogy mire van szükségünk. Nem azért kell imádkoznunk, hogy Isten megtegye azt, amit mi akarunk, hanem azért, hogy Isten megtehessen minden jót, amit ő akar.

Nem is kell megváltoztatnunk őt, mert ő a tökéletes szeretet, aki segíteni akar.

A legelső és legtökéletesebb keresztény: Jézus anyja, Szűz Mária. Ezért lehet tanítónk a krisztusi életre. Tőle kell tanulnunk imádkozni is.

Hogyan imádkozott ő? Nézzük meg a kérő ima szempontjából! Idézzük föl a kánai menyegző történetét! (Jn 2,1-11)

Már a lakodalom elején elfogyott a bor. Nagy szégyen! Szűz Mária látja a vendéglátók nehéz helyzetét. Segíteni szeretne. Ha lenne bora, adna. De nincs. Ezért imádkozik.

Imája, amellyel Jézushoz megy, ennyi: "Nincs boruk."

Az emberek közül ő ismerte Jézust legjobban. Tudta, hogy csak szólni kell, és Jézus segíteni fog. Hogy miképpen, azt Mária sem tudta. Csodára biztos nem gondolt, hiszen Jézus addig még sohasem tett csodát. Talán egy kis sürgetés lehetett a hangjában, ezért válaszolja Jézus: "Még nem jött el az én órám." Ebben az is benne van, hogy már nem a te dolgod ez, ne aggódj tovább, ez most már az én ügyem.

Mária biztos benne, hogy Jézus segíteni fog. Ezért szól a szolgáknak: "Bármit mond nektek, tegyétek meg!" Tovább már nem foglalkozik a problémával. Jó kezekben van az - Jézusnál.

Hogyan kérjünk tehát? Igazából nem is kell kérnünk. Csak mondjuk el Istennek, hogy mi a baj velünk vagy másokkal, s aztán bízzuk rá a megoldást. Elég őt beengedni, behívni a problémába, s aztán majd ő cselekszik. Kitartóan kell imádkozni? Igen - a hálaadásban. Már előre köszönetet mondhatunk a megoldásért, amely sokkal tökéletesebb lesz, mint ahogy el tudnánk képzelni. Egyébként is a hálaadás jobban beengedi Istent az életünkbe, mint a kérés.

De miért nem akadályozza meg előre Isten a bajokat, hogy ne is kelljen hozzá mennünk? A kérdésben a felelet. A bajok, nehézségek az ő zörgetései. Mert be akar lépni az életünkbe. De beengednünk nekünk kell (lásd Jel 3,20). Ha semmi bajunk sincs, könnyen elfeledkezünk róla, és azt hisszük, hogy nélküle is tudunk élni. Talán tudunk - de minek?

Isten meghallgatja a kéréseinket, de két dologba nem enged beleszólni: hogy hogyan és mikor teljesítse azokat. Ez már az ő gondja, nem a miénk. Mert azt akarja, hogy gond nélkül éljünk. (1Pét 5,7)

Kárpáti Sándor

(Új Ember 2006.)

 

Az imádság 11 szabálya

Fulbert Steffensky hamburgi teológus az Imprimatur című folyóiratban keresztény tanácsokkal kívánta segíteni imaéletünket. Ilyesféleképp:

1. Határozzuk el magunkat, hogy újra kezdjük az imádkozás tanulását. Szerény elhatározásunk arra is szorítkozhat, hogy esténként például egy zsoltárt vagy egy imakönyvben talált esti imát mondunk. Vagy a Szentírásból néhány percig olvassunk és gondoljuk át.

2. Legyen ennek az imának megállapított ideje. Esetleg valamihez kötött ideje.

3. Legyen megszokott helye, illetve testhelyzete. Ne lefekvés után az ágyban.

4. Ne attól tegyük függővé az imánkat, hogy van-e rá időnk!

5. Az imát ne tekintsd lelki fürdőnek. Az ima sokszor jóleső, de máskor munka. Sőt néha unalmas és száraz.

6. Légy hálás Istennek, ha elhatározásodhoz sikerült - még ha kis hibával is - hűnek maradnod.

7. Az ima és elmélkedés nem napunk, életünk, munkánk átgondolása. Az más. Az ima csendes ráfigyelés Istenre. A Szentírás egy mondatán, a zsoltár egyik költői képén keresztül. Istenre csodálkozni örömünké válik.

8. Ami imádságod során megtetszik, írd ki utána a Szentírásból és tanuld meg kívülről. Napközben villamoson, buszon, a volánnál jusson eszedbe.

9. Ha sehogy se megy az ima egyik nap, akkor se fordítsd másra szokott idejét. Ha egyébre nem telik, legalább legyél nyugodt, csendes.

10. Ne légy türelmetlen magaddal szemben sem. Erőszakkal nem lehet imádkozni.

11. Soha se felejtsd Szent Pál szavát: "Gyöngeségünkben segítségünkre van a Lélek is, mert nem tudjuk, hogyan imádkozzunk helyesen. A Lélek azonban maga könyörög helyettünk szavakba nem foglalható sóhajtásokkal."(Róm 8,26)

R.P.

(Új Ember 2000.)

Kronstadti Szent János: Az imádságról

 

Az imádság élő víz, amellyel szomjúságát csillapítja a lélek. Az imádság lelki lélegzés. Amikor imádkozunk, a Szent Lelket lélegezzük be, mert a Szent Lélekben imádkozunk (Jud 1,20). Így minden egyházi imádkozás a Szent Lélek lélegzése, lelki levegő a világossággal együtt, lelki tűz, lelki táplálék és lelki ruházat.
 
Amikor imádkozol az Úrhoz, szíved szemeivel nézz magadba, a tulajdon lelkedbe: az Úr ott van, gondolataidban és szíved igaz rezdüléseiben, de rajta kívül is mindenütt. „Közel van hozzád az Ige, a te szádban és a te szívedben” (Róm 10,8), nemcsak az égben és az alvilágban.
 
Az Isten igazság, ezért imádságomnak igaznak kell lennie, miként az életemnek is. Az Isten világosság, imádságomat a lélek és a szív világosságából kell felajánlanom. Az Isten tűz, imádságomnak és életemnek is lángolónak kell lennie. Az Isten szabad, ezért imádságomban szabadon kell kiöntenem szívemet. Micsoda gazdagsága ez az emberi léleknek! Imádság által elérhetem az Istennel való egyesülést, és Ő nálam időzik.
 
Milyen szépek az imádságaink! De megszoktuk őket. Úgy kellene vennünk, mintha először hallanánk és mondanánk őket.
   
Az imának mindig őszintének és szabadnak kell lennie, nem pedig erőtlennek és gúzsbakötöttnek a megszokástól és az ismétléstől. Legyen az ima a lélek szabad és tudatos kiöntése Isten színe előtt. Mert Isten állandó odafordulást vár tőlünk az imában, hogy – mivel elvadultunk és elfordultunk Tőle – magához vonjon, megtisztítson és átöleljen szeretetével. Hiszen így tesznek a jó szülők is rossz útra tért gyermekeikkel.
   
Hamar meghallgatja Isten két vagy három ember közös imáját, akik szívből, együtt imádkoznak. Ez tapasztalati tény.

Imádságod közben ne figyelj az ellenség kísértésére, hanem helyezd szívedet szilárdan az ima szavaiba, azzal a bizonyossággal, hogy azokban a Szent Lélek kincsi vannak elrejtve: az igazságosság, a világosság, az élő tűz, a bűnök bocsánata, a szív békéje és öröme, élet és üdvösség.
   
Imádság idején higgyed szilárdan, hogy minden gondolatod, minden szavad valósággá válhat, mert Istennél semmi sem lehetetlen (Lk 1,37) És ügyelj a szavakra, mert értékük van. „Minden hiábavaló szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján” (Mt 12,36).
   
Ha valaki imádság alatt erőtlenné válna, lélekben és testben gyöngének érezné magát, és álom környékezné, tegye fel magának a kérdést: Kivel társalogsz, én lelkem? És ha felidézi magában az Úr képét, összeszedi magát, és könnyek között újra kezdheti imádságát. Ha nem mersz magas rangú emberekkel figyelmetlenül, szórakozottan beszélni, nehogy megsértsd őket, hogyan merészelsz az Úr előtt unottan és hanyagul szólni?
   
Egyetlen alkalmat se szalasszatok el, hogy imádkozzatok másokért. Az Úr gyönyörködve tekint szeretetünk imájára. Ezen felül a másokért mondott ima magának az imádkozónak is hasznos, mert megszilárdítja a hitet, a reménységet, az Istenbe vetett bizalmat, és eltölt bennünket szeretettel Isten és a felebarát iránt.
   
Tudd, hogy neked is kötelességed imádkozni az elhunytak lelkéért, nemcsak a papoknak. Nagy súllyal esik latba az Úr előtt a hit és a szeretet imája az elhunytakért.