Gyökössy Endre: A szeretet ereje / Jézus igája (Kézfogás 20.)

     Már kétezer éve hangzik az evangélium, az örömhír:

Jézus az, aki hív. Jézus hív! Még mindig hív. Nem fáradt belénk.

   Mindenkit hív:érdemeseket és érdemteleneket egyaránt - kivétel nélkül mindenkit.

Van, akit ismét hív, mert elkódorgott, mint az elveszett bárány. Van, akit most hív magához először,

mert most ért "hallótávolságba."

  Talán Ő az egyetlen a világon, aki nem azért hív, mert neki van szüksége ránk, hanem nekünk Őrá.

Nem azért hív, hogy gazdagodjék általunk. Nem azért hív, hogy kizsákmányoljon bennünket. Ő nem

magáért, hanem magához hív, azért,hogy az élet kizsákmányoltjain segítsen.

  " Vegyétek fel azén igámat......  Mert az én igám kedves és az én terhem könnyű." (Mt 11,29-30)

Hallottuk: pauzára, csöndes pihenésre hív, hogy abban és így új erőhöz jussunk az élet elviseléséhez.

Sokan idealistának vélik Jézust. Egyik barátom, ha tisztelettel is, de úgy beszélt róla: a nagy álmodó.

Pedig se nem idealista, se nem álmodó, hanem annyira realista, hogy tudja:

   ÉLNI-azt jeleti húzni.

Jézus tudja,hogy aki él, annak haláláig valamiféle igát kell húznia, hogy élhessen. ...

  Talán azért használja Jézus ezt a keleti képet, mert igaza lehet annak a régi-régi legendának,

amely arról beszél, hogy Galileábann, Názáret városában élt egykor egy ifjú ács, név szerint Jesouah,

Jézus, akit messze földről is felkerestek az állatok tulajdonosai, mert minden állatról méretet vett,

és addig csiszolta a jármot, amíg az pontosan az állat nyakához illeszkedett. Nem tudta elviselni,

hogy akár csak egy állatnak is feltörje, felvérezze nyakát az igája.

Hogy ez legenda csak, vagy igaz, ki tudja már, de kétségtelen, hogy a mai igénkben szereplő

görög szó, a chrestos magyar megfelelői: használható, kényelmes, méretre szabott. Azaz: jó. ...

   Több mint négy évtized alatt sokszor és sokan kérdezték tőlem:adjon már valamiféle tanácsot,

hogyan tudnám elviselni, elhordozni ezt a terhet, amit se kicserélni. se letenni nem tudok s nem is akarok.

Így például férjüket, feleségüket, terhelt gyermeküket, vagy pénz híján egy harminc négyzetméteres

lakásban való összeszorítottságukat. És így tovább.

   Megvallom: már régen nem olvasok senkire szent Igéket, ószövetségi dörgedelmeket,

nem mondok senkinek mini-prédikációt. Olykor legfeljebb elmondom életem egyik legemlékezetesebb

és legmaradandóbb segítő élményét.

    Az ötvenes években meglátogattam szüleimet Szarvason, ahová - mindenüket elveszítve-

ki kellett települniük. Nagyon nehéz koffert vittem, tele élelemmel és még amire szükségük volt.

Messze laktak az állomástól.Jármű nem volt. Időnként le-lezökkentem egy-egy falusi ház előtti kispadra.

Az egyiken egy öreg ember ült.Amikor pár perc múlva, talán nyögve, sóhajtozva újra felemeltem a terhet,

az öregember utánam szólt: - Vegye a vállára, úgy könnyebb.

Valóban, ugyanaz a teher a vállamon könnyebb volt!

   Nos, ha kell, s a Lélek arra indít, ezt az élményemet mondom el, s hozzáteszem:

   -Vegye a vállára, úgy könnyebb.

Volt, akinek könny szökött a szemébe, mert értette miről van szó, és tudom, hogy megkísérelte

vállán vinni a terhét, keresztként, nem pedig teherként. S volt, aki el is mondta:

-Most már úgy viszem, s így nem roppanok össze.

             Miért nem?

Mert aki az igáját Jézus igájával cseréli fel, az nem csak pontosan rá szabott igába illeszti a vállát,

az életét, hanem kettős igába. ....olyan járomba, amelynek egyik felét Jézus már magára vette.

Pontosabban:Jézus az igáját Önmagával együtt ajánlja fel. Aki az iga másik felébe illeszti a vállát,

életét, annak ez az iga azért lesz jó és könnyű, mert Jézus őt is viszi igástól, viseli, hordozza. Miért?

   Az egyik ABC-ben láttam egy édesanyát a kisfiával. Az édesanya egy teli kosarat cipelt, mellette

csámborgott a fiacskája, aki egyszer csak ezt mondta: Anyu segítek!- És belecsimpaszkodott az

amúgy is nehéz kosárba, s így az csak nehezebb lett. De az édesanyja rámosolygott és biztatta:

-Segíts csak! - Gondolom, azért is, mert tudta, hogy amíg a gyermek a kosarába kapaszkodik,

addig nem vész el, nem tűnik el a tolongásban, csak oda mehet, ahová ő.                                                                            

            Nos, ez Jézus igájának egyik titka.

 A másik pedig az, hogy ez az iga agapéval, a jézusi szeretettel van" kibélelve".

De nem csak Jézus szeretetével van kibélelve, hanem CSODAIGA is. Aki beleteszi a vállát

élhet ugyan egyedül, ám soha többé nem lesz magányos. Lehet, hogy magára hagyják,

de akkor sem marad egyedül.

Aligha találhat valaki Pál apostol leveleiben megrendítőbb sorokat, mint

amilyeneket fogságából írt Timóteusnak:

"Első védekezéskor senki sem volt mellettem, sőt mindenki elhagyott.

-Ne számítson ez bűneik közé! De az Úr mellém állt és megerősített..."

(2Tim 6,16-17)

         Ez a " de az Úr",ez Jézus igájának másik csodája.

Aki egyszer ebbe az igába beletette a vállát, az ugyanazt tapasztalja meg,mint Pál és azóta

is sokan mások. ...

De nem csak szeretettel bélelt csoda-iga, hanem az élet fája is, hiszen az élet szeretetét,

a szeretet életét sugározza át abba, aki felveszi. ....

  Befejezésül még csak annyit, hogy ez a szeretetével kibélelt csoda-iga, ez az élet fája -

nem kaloda. Senkit nem kényszerít bele Jézus. Csak hív. Még mindig hív, ma is hív,

és mindenkit hív. Iga-cserére hív mindenkit, aki megfáradt és megterhelt. A régit itt lehet

hagyni, és az övét fel lehet venni, hogy Ő felvehessen minket és vihessen, mert az élet

ma is azt jelenti: HÚZNI KELL.   - Ám Vele együtt könnyebb, sokkal könnyebb.

    Gyökössy Endre más könyvei is megvehetők és rendelhetők:

                    Szent Gellért Kiadó és Nyomda

                      1053 BP.,Kossuth L. u. 1.

                       337-28-79;   266-61-61

                  Itt olvasható néhány előadása:

                  (Lassan tölt, de ajánlom! :)    )

       http://www.keresztenymagyarorszag.hu/forum/76