Gyökössy Endre: Életünk - Jézus tükrében(részletek)

A reménység példázatai

Mt 13,31-33

            Más példázatot is mondott nekik:"Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet fog az ember,és elvet a szántóföldjébe. Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között."

Más példázatot is mondott nekik:"Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, melyet fog az asszony, belekever három mérce lisztbe, míg végül az egész megkel."

 

    Két rövid kis példázat. Mégis a nagy-nagy reménység példázata!

Más a keleti logika és más a nyugati. A keleti ember a dolgok elejére és végére tekint.

Jézus, emberi testben- keleti ember, aki keleti embereknek beszél.Szükséges, hogy ehhez

 a logikához alkamazkodjék.

     A legkisebb mag, a mustármag elvettetik. Felnő, fa lesz belőle,olyan nagy, hogy az

égi madarak fészket rakhatnak rá. Így viselkedik az Isten országa. Nem helyes így fordítani:

"hasonlatos". Hát miben hasonlatos? És mihez? -Így viselkedik, így cselekszik. ...

Elkezdődik egy icike-picike magban és fává lesz.

Gondoljuk el: Jézus, aki ekkor harminchárom éves fiatalember, elkezdi hirdetni Isten

országa evangéliumát.  Csatlakozik hozzá tizenkét ember. Nagyon egyszerű emberek, 

halászok, vámszedők, kézművesek - és kétezer év múlva nyolcszáz-millió ember az

Ő nevére van keresztelve!   

 Bennünket megcsal, hogy mindig csak azt az ágát látjuk a mustármagból növekedett

fának, amin mi ici-pici kis rügyecskék vagyunk. Néha előfordul, hogy ezen az óriási,

terebélyes fán  egy-egy ág hirtelen szárazzá lesz. Látunk ilyet a kertben, kétharmad rész

gyönyörűen zöldell, míg egyharmadán összefonnyadtak a levelek ... Előfordul az is, hogy

látszólag kiszáradt, nincs rajta egy rügy sem, alszik. Vajon halott-e az a fa? ....

Ne essünk abba az optikai csalódásba, hogyha az az ág amin éldegélünk száraz, akkor

az egésszel baj van! Majd nő új ág! Nekünk mindig a teljességre kell tekintenünk.

  Jézus beszéde igen és ámen. A mustármag kikél, óriási terebélyes fává lesz. Lehet,

hogy még villám sújtja, lehet, hogy derékba törik, de új hajtást hoz mindaddig, míg a

gyökér él; márpedig a gyökér maga Jézus Krisztus! Belőle mindig új és új hajtás zöldül ki

-míg az Atya akarja. 

 

  Jézus azt is mondotta, hogy úgy viselkedik az Isten országa, mint a kovász, melyet az

asszony belekever három mérce lisztbe, mire az egész megkel. Nagyon szép keleti hasonlat.

A három mérce olyan nagy mennyiség, hogy pontosan száz személynek készülne belőle

egynapi kenyér! Tehát egy kis kovász nagyon nagy mennyiségű tésztát keleszt meg.

  Jézus szándékosan használja ezt a hasonlatot, jelezve. hogy az EGÉSZ tészta meg fog kelni.

Lehet, hogy azt gondolod, nem "szép" dolog, hogy Isten országát ez a keleten csúf,

szétfolyó tészta jelképezi. Hát a tészta már csak ilyen! Ő csak ismeri! Annyira, hogy

beleadta Magát kovásznak - a kereszten!

  Ha Ő azt állítja, hogy ez a tészta márpedig attól a kovásztól, amit én beletettem,

egészen meg fog kelni- akkor meg fog kelni! És amikor megsül, kenyér lesz belőle,

szelni lehet belőle, jól lehet lakni tőle. Isten kezében te is ilyen szelet kenyér lehetsz,

és én is. Belénk lehet harapni - lehet - de lehet belőlünk élni is!

 

  Lk 18,1-8                                                                                                                                                                  

            Arról is mondott nekik példázatot, hogy mindenkor imádkozniuk kell, és nem

       szabad belefáradniuk. Ezt mondta:

         "Az egyik városban volt egy bíró, aki az Istent nem félte, az embereket pedig

      nem becsülte. Élt abban a városban egy özvegyasszony is, aki gyakran elment

      hozzá és azt kérte tőle:

            -Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben.

       Az egy ideig nem volt rá hajlandó aztán azt mondta magában:

            -Ha nem is félem sz Istent, és az embereket sem becsülöm, mégis, mivel

       terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon

       ide, és ne zaklasson engem vég nélkül."

                       Azután így szólt az Úr:

            "Halljátok mit mond a hamis bíró! Vajon az Isten nem szolgátat-e igazságot

        választottainak, akik éjjel-nappal kiáltoznak hozzá? És várakoztatja-e őket?

         Mondom nektek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamarosan. De amikor

         eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?"

 

   Jézus itt kimondatlanul is egy olyan bírót mutat be, aki megvesztegethető, akinek pénzt

kellett a zsebébe dugni, és aszerint ítélt. Ennek a szegény özvegyasszonynak nem volt sem

támogatója,  sem pénze, nem volt más tőkéje mint a türelme, és addig járt a bíró nyakára,

míg az meghallgatta, és hogy megszabaduljon tőle, igazságosan döntött, ahogy az asszony kérte.

Erre azt mondja az Úr:Hát nézzétek! Ha a hamis bíró meghalgatja ezt az özvegyasszonyt,

hogy képzelitek, hogy a ti Uratok és Gazdátok nem hallgat meg titeket?

  Van itt egy kérdés- Vajon az Isten?...,-amit mi így használunk:-Hát az Isten...?

Hányszor mondjuk:Hogyan tűrheti az Isten? Hogy nézheti ezt az Isten? Hát az Isten hol van?

   A Bibliában így olvassuk ezt: " Vajon az Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak,

aki éjjel-nappal kiáltoznak hozzá?" - Milyen érdekes, hogy egyszer a mi Urunk, Jézus Krisztus

maga kérdi:Hát az Isten...?

Csakhogy  Nála ezt jelenti:Miért képzelitek,hogy ha imádkoztok, kéritek Őt, ne hallgatna meg

benneteket, ne könyörülne rajtatok?!

  Meg lehet kérdezni, hogy akik ezt dühösen, keserűen, káromolva vagy Istent tagadva

mondják,ők vajon kérték-e Istent? Vajon kérik-e türelemmel, hosszútűrő türelemmel?

  Mónika hét évig kérte ez Atyát, hogy parázna fiából, Ágostonból hívő legyen. Mónika nem

 szűnt meg hét éven át imádkozni a gyerekéért. S egy délután valami nagy nyugtalanság fogta el 

ezt a fiatal egyetemi tanárt, föl-le sétálgatva a kertben csak at hallja, "Tolle, lege, Tolle, lege =

Vedd és olvasd, vedd és olvasd!" Bemegy a szobába, az anyja Bibliáját nyitva találja az asztalon

és olvassa:

" Mint nappal illik, tisztességben járjunk:nem dorbézolásban és részegeskedésben,

nem szeretkezésben és kicsapongásban, nem viszálykodásban és irigységben,

hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne úgy gondozzátok,

hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne." (Róm 13,13-14)

  Ágoston megtér és Hyppo püspöke lesz, óriási, friss hajtás a keresztyén Egyház háromszáz

éves ágán. Az anyja hét évig imádkozott érte!

  Van-e közöttünk valaki, aki valakiért, vagy valamiér már hét éve kitartóan imádkozik?

Mi egy hét alatt belefáradunk- valljuk meg őszintén. Vagy két hónap alatt. Az már nagy idő,

ha valaki hét hónapig imádkozik. Azt mondja Jézus:Hogyne hallgatná meg Isten az ilyet!

   És hogyan éljünk mi?

 

Lk 11,5-8

             Azután így szólt hozzájuk:

       "Ki az közületek, akinek van egy barátja, és elmegy hozzá éjfélkor és azt mondja neki:

         - Barátom, adj nekem kölcsön három kenyeret, mert útról érkezett egy barátom,

        és nincs mit elébe tegyek;  - és az így válaszolna belülről:

         - Ne zaklass engem, az ajtó zárva van, és velem együtt gyermekeim is ágyban

       vannak; nem kelhetek fel, hogy adjak neked!

       Mondom nektek, ha nem is kelne fel, és nem is adna neki azért, mert barátja,

       tolakodása miatt fel fog kelni, és megadja neki, amire szüksége van."

 

    A keleti ember olyan vendégszerető, hogy elképzelhetetlen számára az a kép, hogy valaki

kenyeret kér a barátjától a barátja számára és az nem ad. Jézus nagyon jól tudja ezt.

El tudom képzelni, hogy hallgatói egymásba kapaszkodtak, derültek, nevettek és mondták is:

Hát ilyen nincs!

  Mi általában halálosan komolyan szoktuk hallgatni a példázatokat, de nekem az az érzésem,

hogy Jézus némelyiket tréfásan, vidám arccal mondhatta, és együtt nevetett hallgatóival.

 A példázat folytatása már egészen komolyan hangzik- mégis, abban is nem kis humor rejtőzik:

Lk 11,9-12

            " Én is azt mondom nektek: kérjetek, és adatik, keressetek, és találtok,

        zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert mindaz, aki kér, kap; aki keres, talál;

        aki zörget, annak megnyittatik.

         Melyik apa az közületek, aki fiának kígyót ad, amikor az halat kér tőle,

       vagy amikor tojástkér, skorpiót ad neki?"

 

Jézus mosolyogva mondotta:kígyót kenyér helyett, skorpiót tojás helyett, és biztos, hogy

vidáman hallgatták, hiszen micsoda képtelenség; ilyen atya nincs!

   És csattanóval fejezi be:

          " Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok gyermekeiteknek jó ajándékokat adni,

          mennyivel inkább ad mennyei Atyátok Szentlelket azoknak,akik kérik tőle?"

 

   Az akkori hallgatók lelkükben egy kicsit gyermekek voltak, nevettek, mosolyogtak, elkomorultak

szerették a világos képeket. Jézus, nyelvüket jól értve nyúlt szívükhöz, és egy szinte lehetetlen

képen keresztül azt mondja: így kaphattok Szentlelket. ...

Aki pedig Szentlelket kér, lényegében mindent kér, és azzal együtt mindent meg is kap. ...

   Kérjetek!

Isten országába szabad zörgetni, kopogtatni, kérni - megnyittatik!

A növekvő, táguló Isten országa megnyílik a te számodra is.

 

 

  Gyökössy Endre más könyvei is megvehetők és rendelhetők:

                 Szent Gellért Kiadó és Nyomda

                  1053 BP.,Kossuth L. u. 1.

                  337-28-79;   266-61-61

              Itt olvasható néhány előadása:

              (Lassan tölt, de ajánlom! :)    )

          http://www.keresztenymagyarorszag.hu/forum/76